A vád (+18)
Miután a bevezetőben megpróbáltam körülírni a bűncselekmény elkövetése idejében uralkodó társadalmi, politikai hangulatot, (amely megpecsételte az ügy további sorsát) ebben a részben magával a váddal és a hatóságok rendelkezésére álló bizonyítékokkal kívánok foglalkozni.
A körzeti ügyész 2004. június 29-én rendelt el nyomozást (Zahtev za sprovodjenje istrage br. KT.386/04), miután megkapta a technikai-kriminalisztikai vizsgálat eredményét és a gyanúsítottak vallomásait, melyet egy nappal előtte tettek a vizsgálóbíró előtt.
Ebben a bűncselekményt már emberölési kísérletnek minősítették (kriv. delo ubistvo u pokušaju iz čl.42. st.2. tač.1 KZ RS u vezi čl.19.OKZ) és a következőképpen írták le az eseményt:
„2004. június 26-án 02 és 06 óra között Temerinben a Petőfi Sándor és Május 1. utca sarkán, a helyi piac területén és annak környékén, egy idegen ember elleni gyűlöletből, aki az este Temerinben tartózkodott és udvarolt az utcán levő lányoknak, a következő brutális módon törtek a sértett, Z.P. életére: a III.r.v. Sz.Z. több ütéssel és rúgással teperte a földre a sértett és még az a földön feküdt, odaszaladt az I.r.v. M.I. és II.r.v. H.Á. és tovább ütlegelték a földön fekvő áldozatot, majd behúzták a közelben levő utcába, levetkőztették, zacskót húztak a fejére és tovább ütlegelték puszta kézzel, lábbal, bottal és vascsővel. A verések közötti szünetben az I.r.v. M.I., a IV.r.v. U.J. és az V.r.v. I.Zs. többször levizelték az áldozatot, majd a IV.r.v. U.J. gyufával meggyújtotta a nemi szerve körüli szőrzetet, majd az V.r.v. I .Zs. és az I.r.v. M.I. erőszakkal botot dugtak az áldozat végbelébe, aminek következtében az áldozat az életére veszélyes sérüléseket szenvedett… (a sérülések felsorolása)… majd a magatehetetlen áldozatott otthagyták és elmentek haza aludni.”
Itt meg kell jegyeznem, hogy jómagam fordítottam szerb nyelvről és nem vagyok hivatalos tolmács, igy nem szavatolhatom, hogy minden 100%-ban megegyezik a szerb szöveggel, de olyan hiba nincs benne, ami a lényegen változtatni tudna.
Nézzük most, hogy a hatóságoknak mit sikerült a fent leírtakból bizonyítékokkal is alátámasztaniuk.
Tudni kell, hogy a rendőrségnek különböző módszerek állnak a rendelkezésére, hogy vallomásokat kicsikarjon (ebben az esetben az erőszak alkalmazásának a gyanúja is megalapozott) és minden esetben megpróbálják a gyanúsítottakat rávenni arra, hogy egymásra tegyenek terhelő vallomást, ebben a konkrét esetben - mondhatni - sikerrel. Ezen felül sikerült tárgyi bizonyítékokat is összegyűjteni, melyekre csak később térek ki.
Amit a gyanúsítottak ebben az időszakban a vizsgálóbírónak bevallottak, az a következő (2004.06.28. Ki645/04):
I.r.v. M.I.: Elismeri, hogy a Sz.Z. megverték az áldozatot, mert „baszogatta a lányokat”, a többi gyanúsítottat a helyszínen látta, már amikor ő odaért. Később a H.Á.-al bementek az utcába, majd segíteni próbáltak az áldozaton, hogy felöltözzön, majd amikor az megütötte, botért nyúlt és azzal ütlegelte, tagadta, hogy a későbbiekben vascsővel verte volna. Egy idő elteltével minden gyanúsított visszatért a helyszínre, majd ekkor I.Zs. az áldozat szájába vizelt és U.J. gyufával meggyújtotta a nemi szerve körüli szőrzetet, majd részletesen leírja, hogyan dugták a botot I.Zs.-al az áldozat végbelébe. Később állítása szerint H.Á.-nál aludt, majd másnap hazafelé vette a rendőrség őrizetbe a tett elkövetésének helyszíne közelében.
II.r.v. H.Á.: Kijelenti, hogy azért amiért gyanúsítják, nem érzi magát bűnösnek. Miután Sz.Z. kétszer pofonvágta és az áldozat a barátnőjére támadt többször ököllel megütötte. Később látta, hogy M.I. bottal ütlegeli az áldozatot és azt is, hogy U.J. meggyújtsa az áldozat szőrzetét, de vallomása szerint Sz.Z.-al elhúzták M.I.-t az áldozattól, hogy ne verje tovább. Megerősítette azt is, hogy M.I. vascsővel verte és azt is, hogy U.J. levizelte az áldozatot.
III.r.v. Sz.Z.: Elismerte, hogy két pofont adott az áldozatnak, mert molesztálta a lányokat, mást nem látott, csak a rendőrségen értesült arról, hogy mit vallottak a többiek.
IV.r.v. U.J.: Később érkezett a helyszínre, M.I. mutatta meg neki az utcában heverő áldozatot, látta, hogy M.I. bottal és azt is, hogy H.Á. és Sz.Z. ököllel veri. A levizelést, állítása szerint, M.I. és I.Zs. csinálták, egyebet nem látott.
V.r.v.: I.Zs.: Látta, hogy Sz.Z. megüti és azt is, hogy M.I. többször az utcába megy, nyilván azért, hogy megverje az áldozatot. Egyebet nem látott.
Látható, hogy a gyanúsítottak ebben az esetben komoly vádakat hoznak fel egymás ellen, ami nagyban megkönnyítette a hatóságok dolgát és figyelembe véve a rendelkezésre álló tárgyi bizonyítékokat, nem létezik olyan ügyvéd ezen a világon, aki sikeresen fel tudta volna ezek után állítani a védelmet.
Egy későbbi kihallgatásról is áll rendelkezésünkre jegyzőkönyv (2004.07.12.), de érdemi változások nem tapasztalhatók az elmondottakkal kapcsolatban, csupán annyi a különbség, hogy még a vizsgálóbírónál mindenki azt írta alá, hogy nem bántalmazta a rendőrség, addig a későbbi kihallgatásnál többen tettek erre panaszt (U.J. a tárgyalóteremben mutogatta a sérüléseit).
Meg kell még jegyeznünk, hogy a tanúk nem vallottak semmi érdemlegeset és a bíróság figyelembe sem vette vallomásaikat a vádlottakhoz köthető barátságuk miatt, de a tanúknak nem sikerült alátámasztani egyetlen olyan állításukat sem a vádlottaknak, amellyel saját vallomásukban, enyhítő körülményként felhozott állításokat erősítették volna meg.
Tárgyi bizonyíték Sz.Z. esetében (K.472/04, 2005.02.18.) a DNS vizsgálat:
Igaz, elismerte, hogy két pofont adott, a ruháján található vérminták DNS-e megegyezett az áldozat DNS-vel. Az érdekesség ebben csak annyi, hogy öt helyen találták a ruháján vérmintát és abból két mintában minden kétséget kizáróan állapították meg P.Z., az áldozat DNS-ét. Ebből az egyik a bal sportcipőjén volt található, ami - legyünk őszinték - annyit jelent, hogy nagy valószínűséggel fejbe is rúgta az áldozatot.
Ami DNS vizsgálatot illeti és egyéb tárgyi bizonyítékokat, az öt közül négyet, nem csak a helyszínhez hanem közvetlen az áldozat bántalmazásához tudtak kötni. Egyedül H.Á. esetében nem találtam ilyen bizonyítékot.
Végül, a rendelkezésre álló adatok alapján megállapíthatjuk, hogy bármely bíróság ezen a világon, ezért a bűncselekményért legalább négyüket elítélte volna. Ez egyáltalán nem vitás, de az már lehet vita tárgya, hogy tárgyi bizonyítékok nélkül, csupán a „társtettesek” vallomása alapján el lehet-e ítélni valakit 10 évre (úgy, hogy sem a kínzásban sem a megalázásban nem vett részt)?! Egyáltalán ilyen és hasonló bűncselekményekért mások milyen büntetést kaptak?!
Aki azt várta volna el, hogy megírom pontosan mi történt az este, annak csalódnia kell, mert egyszerűen nem tudom. Olvassák el a vallomásokból kiemelt részleteket, a vádat és mindenki maga vonja le a következtetést. Azt is tudom, hogy az itt leírtak sokaknak nem fognak tetszeni, de ezek tények és maga a bűncselekmény csak egy szegmense annak az ügynek, ami a „temerini fiatalok'' eseteként vált hírhedté.
A következő részben a fent feltett kérdésekről és a jogsértésekről, a hatóságok munkájáról és a politikai játszmákról tervezek írni.
(….folytatása következik)
I. rész: http://mrm.rs/blog/olah-robert-blogja/680-61-ev-igazsagtalanul-i-resz)
(Oláh Róbert, http://mrm.rs/blog/olah-robert-blogja)
