Az MNT 19. rendes ülésén számos személycserére is sor került a délvidéki magyar médiumok és intézmények esetében, amelyekről a Tanács (egy kivételével) döntött. László Bálint, az MRM elnöke a Mozaik Alapítványba jelölt MNT-s javaslat ellen szólalt fel: ,,Döbbenetes és sajnálatos, hogy az MNT még a látszatra sem ad, hiszen az eddigi egyetlen délvidéki magyar civil TV-re próbál úgy rátenyerelni, hogy a VMSZ újvidéki szervezetének elnökét javasolja a TV alapítványába, aki egyébként programozó matematikusként a szakmai feltételeknek sem felelne meg. A dél-bácskai és szerémségi magyarság szórványmédiuma szempontjából politikailag teljesen inkorrekt a javaslat." A szavazáson aztán 26 igen, 2 nem és 2 tartózkodás mellett mégis megszavazták Erdély Lenkét az alapítvány MNT által delegált tagjának.

A Magyar Nemzeti Tanács csütörtöki, idei utolsó ülésén, rekordszámú, 31 napirendi pontot vitatott meg. Ezek között volt egyebek mellett a tanács idei pótköltségvetése, a jövő évi költségvetése és munkaterve, a hivatalos nyelvhasználati stratégia, valamint annak kiegészítő dokumentumai. Az MNT a törökbecsei Jókai Mór Művelődési Egyesületet ért jogfosztás kapcsán szintén állásfoglalást fogalmazott meg.

Az MNT idén immár harmadszor módosította költségvetését. A végleges pótköltségvetés bevételi és kiadási oldala valamivel több mint 284 millió dinárt tesz ki, ami csökkenést jelent az előzőekhez képest. Ez javarészt a külföldről, valutában érkező összegek átváltási különbségével magyarázható.

A mai,  8. rendes ülésén Nyelvhasználati Bizottság megvitatta a Magyar Nemzeti Tanács hivatalos nyelvhasználati stratégia-tervezetének a közvitán és az azt lezáró tanácskozáson elhangzott megjegyzésekkel összhangban átdolgozott változatát, melyet egyhangúlag fogadott el, és javasolja azt a Magyar Nemzeti Tanács soron következő ülésén elfogadásra.

A Stratégiában megfogalmazott célok és az azokat szolgáló programok sikerességének feltétele azonban, hogy az érintett közfelhatalmazással bíró szervek mellett a magyar nemzeti közösség minden tagja is részt vesz azok megvalósításában. A magyar nyelv tekintélyének visszaállítása az igazgatási, közigazgatási eljárásokban és szervekben közös feladat, mellyel biztosítjuk, többek között, a harmonikus társadalmi kapcsolatok megmaradását (néhol kialakulását) Szerbiában.